Leggyakoribb ortopéd problémák, amik miatt a Kutyausziba járnak az ebek 1. rész
Kutyák térdizületi elülső keresztező szalag szakadása
Mottónkban azt hirdetjük, hogy jobb a prevenció, mint a rehabilitáció. Tesszük ezt azért, mert az elmúlt évek tapasztalatai bizonyítják, hogy a rendszeresen úsztatott ebek izmoltsága biztosítja, hogy akár traumatikus sérülés esetén akár genetikai probléma esetén sokkal jobban védve vannak a szalagok, ízületek, csontok.
Kihangsúlyoznám, hogy a medencében történő úsztatás nem egyenértékű a szabad vízi úsztatással, amikor levisszük Buksit a Dunához és dobáljuk neki a labdát, Ő pedig kihozza, vidáman megrázza magát és szalad vissza a vízbe. (Egy következő bejegyzésben olvashatjátok, hogyan úsztassátok kutyátokat szabad víznél úgy, hogy az jótékonyan hasson a testére, és az a szabad vizi úsztatás ne okozzon bajt.)
A medence víz hőmérséklete szabályozott, ennek következtében természetesen kitágítja az ereket, és lehetővé teszi az oxigén, a vér és a tápanyagok fokozott áramlását az izmokba és az ízületekbe. A víz alatti környezet biztosítja, hogy nem nehezedik súly az ízületekre, és a hosszabb távú folyamatos úszás biztosítja, hogy a tehermentes környezetben épüljön az izom. A víz ellenállása révén a hidroterápia kiváló kardiovaszkuláris edzés a kutyának, erősíti a szív és a tüdő munkáját.
Most hogy beláttuk, hogy milyen jótékony hatásai vannak a medencés úsztatásnak, vegyük elsőként a szalagszakadást, gyakrabban közép és nagytestű ebeknél fordul elő, de jártak már nálunk egészen kistestű kutyák is.
A 9 év alatt az elülső keresztező szalag szakadás a leggyakoribb probléma, és szerencsés egybeesés, hogy erre a problémára a leghatékonyabb rehabilitációs megoldás az úszás. Egy kis nosztalgikus megjegyzés, hogy Amie, a hovawartom is átesett egy ilyen műtéten 11 éve és ez volt az egyik indikátora, hogy megnyitottam a Kutyauszit.
Egy kicsit tájékozódjunk mi is ez a szalag szakadás dolog. Az elülső keresztező szalag kiemelkedően fontos a térd ízület stabilitása szempontjából. Igen gyakran traumatikus sérülés esetén roncsolódik, ez lehet egészen banális dolog, egy hirtelen befékezés, vagy egy ugrásból való rossz érkezés, esetleg egy nagyobbacska gödör rohangálás közben, de előfordulhat, hogy genetikus adottságok állnak a dolog hátterében. A sípcsont térdízületi felszínének túlzott lejtőssége, ami kapcsán az elülső keresztező szalag állandó feszülésnek van kitéve, ebben az esetben az állandóan feszülő szalag traumatikus sérülés nélkül is elroncsolódhat, kezdetben részlegesen, majd teljesen elszakadhat. Ezt röntgen felvétellel az ortopéd állatorvosunk már igen korán meg tudja állapítani, ezért is tartjuk fontosnak a szűrő vizsgálatokat a fiatal ebeknél, és itt lép életbe a prevenció.
A gazdik leggyakrabban arról számolnak be, hogy éppen megszokott sétájukon voltak, a kutya pont ugyanúgy szaladgált, mint korábban mindig, majd egyszer csak felvonyított és bicegve jött vissza. Nagyon fontos kiemelni a bicegő járást, amikor a kutya kicsit leérinti a mancsát, de nem terhel rá igazán, enyhén „felhúzva” tartja. (Nem összekeverendő azzal, amikor a kutya elhagyja a hátsó lábát és ernyedten húzza maga után.) Nos, ez a bicegés lehet egy apró rándulás, húzódás, zúzódás, szóval nem kell azonnal farkast kiálltani, de azért nem baj, ha megmutatjuk egy ortopéd orvosnak. Ha mégsem tesszük, és napok múlva is fenn áll, sőt lehet, hogy elmúlik, és újra előjön (tipikus részleges szalag szakadás tünet), akkor mindenképpen fussunk a dokihoz, mert ha sokáig húzzuk súlyos ízületi, ill. porckárosodás alakulhat ki.
A szalagszakadásra többféle műtéti megoldást alkalmaznak. De világszerte leggyakrabban alkalmazott megoldás a TPLO (Tipial Plateau Leveling Osteotomy) műtét. Ebben az esetben megváltoztatják a sípcsonti plató dőlésszögét, így a szalag már soha többé nem lesz kitéve ennek a feszítő hatásnak.
A műtétet követően szigorú mozgáskorlátozás következik 6-8 hétig. De!!! jó hír, hogy ez idő alatt is úszhat a kutya (szigorúan kontrollált körülmények között, varratszedés után), mivel úszás közben nem nehezedik teher, sem az ízületekre, sem a csontokra, viszont gondoskodunk arról, hogy ne sorvadjon el az állat izomzata. Sőt, amit még nagyon fontos kiemelni, hogy nem csak a műtött lábra kell ilyenkor koncentrálni, hanem az összes többi „egészségesre”, mivel ezek ez idő alatt átveszik a terhelést és extra igénybevételnek vannak kitéve, azaz sérülékenyebbek. Emellett szintén kiemelném, hogy mivel a kutya mozgáskorlátozás alatt áll, így amellett, hogy elsorvadhat az izomzata, el is hízhat. 3-4 hónap elteltével már engedélyezett a szabad mozgás, addig csak a lassú, kíméletes séta és az úszás.
Összességében szerintem mindenki számára érthető miért fontos, hogy tehermentes környezetben, kontrollált úsztatással gondoskodjuk az állat mozgatásáról, az izomépítésről és az egész test kondicionálásáról.